A budapesti dugódíj ötlete 1992-ben merült fel először. Akkor még csak szakértői szinten beszéltek a fizetős zóna bevezetéséről. A téma 1999-ben újra előkerült, de akkor is csak hatástanulmányok készültek, a bevezetésről vagy akár a dugódíj előkészítéséről nem esett szó.

A VEKE egyesület 2000 után folyamatosan napirenden tartotta a dugódíj kérdését, de nem tudták tematizálni a közbeszédet. A fizetős zóna kijelölése szakértői viták tárgya maradt egészen addig, amíg Demszky Gábor a 4-es metró megépítésének érdekében el nem vállalta, hogy Budapest bevezeti a dugódíjat. Az első megállapodás szerint 2013-ban kellett volna felállítani a dugódíj rendszerét, de erre Tarlós István erőfeszítéseinek köszönhetően nem került sor. Az adó bevezetését sikerült a 4-es metró átadása utánig tolni, vagyis csak 2016-tól lesz dugódíj a fővárosban. Sajnos jelenleg még semmi konkrétumot nem tudhatunk a díjról: sem azt, hogy milyen összegű lesz, sem azt, hogy kiknek és mely zónában kell fizetni, stb.

A spekulációk részint pesszimisták, és arra utalnak, hogy Magyarországon mindig minden nemzetközi minta eltorzul és a lehető legrosszabb arcát mutatja, de vannak olyanok is, akik még 2015 nyarán is úgy gondolják, hogy nem lesz dugódíj 2016-tól. Utóbbiak azzal érvelnek, hogy ha a főváros nem vezeti be a dugódíjat, akkor is elképzelhetetlen, hogy a határidő lejárta után egy nappal Brüsszel máris inkasszózza a 180 milliárdos tartozást. Kérdéses viszont, hogy megér-e egy kötelezettségszegési eljárást a határidő újabb – ideiglenes – kitolása. Az EU-ban amúgy is közutálatnak örvendő Magyarország számára a válasz: nem.