A dugódíj viszonylag kevés ország kevés városában létező rendszer. Először 1975-ben vezették be Szingapúrban – talán meglepő lehet, de nem pénzbehajtási céllal, hanem szigorúan a közlekedési helyzet javítására.
A távol-keleti ország példája nem jutott el a nyugati világba. Svédországban majd két évtizeddel később vették fontolóra a dugódíj bevezetését, azonban folyamatosan elhalasztották a várható társadalmi ellenállás miatt. Miután Róma 2001-ben, London 2003-ban bevezette a dugódíjat, a svédek ismét elővették az ötletet, és 2006-ban próbaüzemet tartottak. A felmérések szerint a dugódíj elérte a kívánt hatást, csökkent a légszennyezés, a dugók mérete, az utak zsúfoltsága. A próbaüzem leállítása után népszavazást tartottak, és a pozitív hatások eredményeképpen a stockholmiak több mint 50%-a támogatta a dugódíjat. Ezen csak első hallásra csodálkozhatunk, hiszen figyelembe kell venni, hogy nem azokat kérdezték meg a dugódíjról, akiket sújtott, hanem a városban lakókat, akik csak a forgalom csökkenését, a levegő minőségének javulását érzékelték (és az általuk fizetendő díj negatívumát kioltotta a számtalan, azonnal tapasztalható előny).
Milánóban a fentieknél jóval nehezebben ment a dugódíj bevezetése. Az olasz fővárosban 2001-ben vezették be a díjat, mivel Rómában világviszonylatban is igen magas az egy főre jutó járművek száma. A második a listán Milánó – idő kérdése volt csak, hogy itt is megjelenjen a dugódíj. Erre 2011-ben került sor, a próbaüzemet véglegesítés követte, azonban 2012-ben a tiltakozások hatására néhány hónapra felfüggesztették a rendszer működését. Érdekesség, hogy a milánói bevezetést is népszavazás előzte meg. A sikeres példák nyomán több olasz város is fontolgatja a dugódíj bevezetését, például Genova és Torino.
Londonban 2003 óta van dugódíj, amely anyagilag és más tekintetben is bőven beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A bevezetés körüli (és azóta is fellángoló) viták ellenére Livingstone polgármestert, aki a dugódíj élharcosa volt, újraválasztották a díj bevezetése után, és a rendszer a kezdeti nehézségek ellenére is olajozottan működik (néhány évig kiterjesztették a hatókörét, de azóta ismét az eredeti határok között adóztatják az autósokat).
A dugódíj elsősorban Európában népszerű, a kontinensünk kívül inkább csak fontolgatják a bevezetését. Kivételt képez Dubai és Toronto, ahol már bevezették, és érdekességként felhozzuk Hong Kongot, ahol 1983-ban próbaüzemet tartottak, de immár több mint 30 év alatt sem tudták bevezetni a dugódíjat a társadalmi ellenkezés hatására.
A kisebb városok közül említsük meg a csehországi Znojmo és a lett főváros, Riga nevét. Ez a két város a példa arra, hogy a volt szocialista országokban is bevezethető a dugódíj, vagyis a hozzánk hasonló fejlettségű államokban sem ördögtől való ötlet. Igaz, Budapest a rendszert nem saját akaratából, hanem csak brüsszeli nyomásra indítja el.
Említsünk meg végül egy rendkívüli példát: Durham alighanem világrekordernek számít a dugódíj hatásainak tekintetében, mivel az adó bevezetése után 85%-kal (!) csökkent a járművek száma a 48 000 fős angol város érintett területein.