Miért kell a dugódíj?
A dugódíj célja kettős. Egyrészt eltereli az autókat a védett, belvárosi területekről, másrészt pénzbevételi forrás az adott város önkormányzatának. A csökkenő forgalom miatt csökken a légszennyezettség, a zaj- és rezgéskár, illetve javul a belvárosban élők és dolgozók életminősége. A dugódíjból származó bevételek közlekedésfejlesztésre fordíthatók.
Miért vannak dugók?
Dugót okozhat az adott várost elkerülő utak hiánya, de az is, ha az autósok nem hajlandók vagy nem tudnak eljutni az úti céljukhoz tömegközlekedéssel. Ennek oka lehet a járművek és az úthálózat kritikán aluli állapota, a P+R parkolók hiánya stb.
Milyen hatása van a dugódíjnak?
A hatás azonnali – a vizsgálatok szerint a dugódíj bevezetése már másnap érezhető hatással jár. A városokban a szén-dioxid 60-65%-át a járművek bocsátják ki. Szingapúrban lényegében egyik napról a másikra 45%-kal csökkent a védett területre behajtó autók száma, továbbá 25%-kal csökkent az autóbaleseteké. A tömegközlekedés sebessége ugyanitt kétszeresére nőtt, de szintén felgyorsult a közösségi közlekedés Milánóban is. Szingapúrban az ingázók 65% tömegközlekedéssel jár munkába.
Rugalmas-e a rendszer?
Londonban a zónát néhány évvel a bevezetése után kiterjesztették, majd pár év múlva eredeti méretére zsugorították. Szingapúrban három havonta felülvizsgálják a dugódíjjal érintett területeket és útvonalakat, hogy a díj ne csupán sarc legyen, hanem a környezeti szempontokat is érvényesíteni lehessen vele. A dugódíj összege a minták szerint folyamatosan emelkedik minden városban, ahol bevezették. A zóna rugalmasan változtatható, a díj összege viszont kizárólag felfelé mozdulhat el.
Van olyan hely, ahol támogatták a dugódíj bevezetését?
A válasz meglepő: lényegében mindenhol. Ennek oka egyszerű: a dugódíj nem azokat érinti, akik egy adott zónán belül laknak, tehát ha megkérdezik pl. a stockholmiakat, hogy mit szólnak a dugódíjhoz, bizonyosan támogatni fogják. Londonban vérre menő vita előzte meg a dugódíj bevezetését, azonban Livingstone-t – dugódíj ide vagy oda – újraválasztották polgármesternek a díj bevezetése után. Stockholmban népszavazást tartottak, amely viszonylag sikeres volt (a lakosság valamivel több mint 50% volt mellette). Milánóban rövid ideig demonstráltak az autósok a dugódíj ellen, de utána elültek a tiltakozások. A dugódíj pozitív hatásai elvitathatatlanok. Mivel ezek a díj bevezetése után néhány nappal már jelentkeznek, a díj támogatottsága a bevezetés után magasabb, mint a bevezetés előtt. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy nem arról beszélünk, hogy “a lakosság támogatja a dugódíjat”. Valójában arról van szó, hogy “a lakosság támogatja a megfelelően kidolgozott, racionális területi hatályú és összegű dugódíjat”.