A közelmúltban több friss hír látott napvilágot a dugódíj esetleges bevezetéséről, összefoglalónkban áttekintjük a lényeget.

A fővárosi önkormányzat közzétette a következő 6-11 évre vonatkozó Budapesti Mobilitási Tervet. A terv határozza meg Budapest közlekedésfejlesztési irányvonalait 2030-ig.

A Budapesti Mobilitási Terv fő célja, hogy élhető városi környezet jöhessen létre, valamint biztonságos, kiszámítható és integrált közlekedés valósuljon meg a fővárosban. A jelenleg egyeztetési, véleményezési fázisban lévő dokumentum (azaz jelenleg bárki beküldheti észrevételeit) 3 féle költségvetéssel vázolja fel a lehetséges fejlesztéseket és beruházásokat. Mindhárom verzióban szerepel a behajtási díj, vagy közismertebb nevén a dugódíj bevezetése, méghozzá már az első ütemben, azaz 2021 és 2025 között. A városi útdíj hivatalosan “fővárosi személyforgalmi behajtásidíj-rendszer” néven jelenik meg a tervekben és a megvalósítására 3,3 milliárd forintot szánnak.

A terv fő elemei

A három költségvetési terv: az alacsony 300 milliárd, a közepes 600 milliárd, a teljes pedig 950 milliárd forintnyi forrással kalkulál. A legalacsonyabb költségvetésből is a következő beruházásokat valósítanák meg:

• integrált menetrend és menetdíjrendszer kialakítása, a BKK, MÁV, Volán szolgáltatásainak harmonizálása
• az M1 metróvonal korszerűsítése és meghosszabbítása, valamint járműfejlesztése
• a 2-es villamosvonal déli meghosszabbítása: 2-es és 24-es villamosok összekötése, valamint a 2-es villamosvonal rekonstrukciója
• a 3-as villamosvonal meghosszabbítása a Kassai téren át észak felé és Szegedi úti felüljáró megépítése
• a Külső Bécsi úti villamosvonal meghosszabbítása (Vörösvári út – Aranyvölgy)
• az M1 metróvonal korszerűsítése és meghosszabbítása, valamint járműfejlesztése
• műegyetemi villamosvonal kialakítása a Kopaszi-gát területének közlekedési fejlesztésére
• a 42-es villamos vonal meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig
• a Nagykörút komplex keresztmetszeti felülvizsgálata, gyalogos-kerékpáros lehetőségekkel
• a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának megújítása
• a fővárosi személyforgalmi behajtási díj rendszer bevezetése és kapcsolódó infrastruktúra-beruházások
• belvárosi áruátrakó pontok kialakítása, környezetbarát “last mile” áruszállítás
• a budapesti városi zöldutak fejlesztése és a környéki zöldutakhoz való kapcsolódás fejlesztése
• a Nagy Lajos király útja fejlesztése
• csepeli gerincút (Teller Ede út) kialakítása
• a körvasút menti körút kiépítése II. szakasz (M3 autópálya – Üllői út közötti szakasz)
• körvasút menti körút kiépítése III. szakasz (Üllői út – Soroksári út között)
• a Szilas-patak menti kerékpáros-infrastruktúra fejlesztése
• a közbringa-rendszer továbbfejlesztése

Közepes költségvetés esetén a lista tovább bővülne a következő projektekkel:

• az M3 metróvonal meghosszabbítása Káposztásmegyerig
• az M2 metróvonal és a H8 gödöllői HÉV összekötése és a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítása

A legmagasabb forráskeret esetén pedig a következőkkel is kiegészülne a lista:

• az újpalotai villamosvonal megépítése
• az M4 metróvonal nyugati meghosszabbítása

Nem új keletű az ötlet

A budapesti dugódíj ötlete már az 1990-es években felmerült, ténylegesen azonban csak a 4-es metró építésekor került a főváros napirendjére. Az akkor főpolgármester, Demszky Gábor azzal a feltétellel kapott a 4-es metró megvalósítására támogatást az Európai Uniótól, hogy annak megnyitásával egyidőben bevezetésre kerül a városban a dugódíj is. Azzal számoltak, hogy az új metró vonal lényegesen eltereli majd a belvárosra nehezedő autósforgalmat, így az Unió 180 milliárddal támogatta a projektet (ez a teljes költségvetés közel 30 százaléka). Így tehát 2013-ban kellett volna bevezetni a városi útdíjat, ekkora azonban sem a 4-es metró nem volt még kész, sem a szükséges infrastrukturális feltételek nem valósultak még meg. Hosszas tárgyalásoknak köszönhetően haladékot kapott Budapest a dugódíj bevezetésre, ami mind a mai napig nem történt még meg. Ez viszont nem azt jelenti, hogy nem is lesz már soha. Ha az Unió megunja a folyamatos halogatást, akár vissza is követelheti a támogatás teljes összegét, mely nem csekély összeg az államot terhelné. Nem alaptalanok azonban azok az ellenvetések sem, melyek szerint a főváros még nem áll készen a behajtási díj bevezetésére. Az úthálózat, a tömegközlekedés és a P+R parkolási lehetőségek rendszere sem elég fejlett még ennek a lépésnek a megtételéhez.

Hiába vitáznak már hosszú évek óta a dugódíjról, annak pontos rendszeréről még nem sok tudható. Elég valószínűnek tűnik, hogy területi alapon kell majd fizetni a díjat, de a zónahatárokról még semmit sem lehet tudni. A díj mértékét 1-2 buszjegy árával megegyezőre saccolják, illetve egyes elképzelések szerint kezdetben ingyenes lesz az éjszakai és hétvégi úthasználat. Elképzelhető az is, hogy a gépjármű környezetvédelmi besorolása alapján differenciált lesz a díjszabás, ám ez még kérdéses. Konkrét tervek hiányában nehéz megjósolni, hogy a főváros mennyire fog részesülni a dugódíjjal kapcsolatos előnyökből vagy hátrányokból, így egyelőre csak remélni lehet, hogy a negatívumok mellet a pozitívumok kerülnek majd túlsúlyba.

Reagált a kormány és a főpolgármester is

Januárban Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár még azt nyilatkozta, hogy dugódíjra egyhamar nem kell számítani, így annak a Budapesti Mobilitási Tervben való megjelenése után a 24.hu megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy jelenleg mi az álláspontjuk a témával kapcsolatban. A kormány azt válaszolta, hogy nem támogatják az ötletet.

Erre reagálva Budapest főpolgármestere, Tarlós István azt nyilatkozta az atv.hu-nak, hogy “hosszú távon elkerülhetetlen lesz a bevezetése”. A főpolgármester nyilatkozatában elmondta:

minden föltétele még valóban nem adott a dugódíj bevezetésének, és azt jogszabály is akadályozza

Tarlós fontosnak tartotta kiemelni az idézett interjúban, hogy

a dugódíj a bevezetése esetén elsősorban nem a budapestieket terhelné, illetve őket csak korlátozott mértékben. A meghatározott övezeten belül lakók pedig mentesülnének a dugódíj megfizetése alól

A bevezetésre nem csak a város autómentesítése miatt van szükség, hanem (a korábban már említett) Európai Uniós szankciók elkerülése végett is.